Az Óbudai Gimnázium könyvtárának

könyvtárpedagógiai programja

Könyvtárpedagógiai programunkat és céljainkat a NAT, a Kerettanterv, az iskola pedagógiai programja, az egyes tantárgyak helyi tanterve határozza meg.

Az iskola egy korszerű, értékálló, de továbbfejleszthető alapműveltséget és erős eszköztudást kíván nyújtani, mellyel felkészíti tanulóit a közép- és emeltszintű érettségi vizsgákra, a felsőfokú tanulmányokra, és az önálló, élethosszig tartó tanulásra, ismeretszerzésre. Ehhez járul hozzá a könyvtárpedagógia, tantárgyközi ismeretanyaggal, kompetenciafejlesztéssel.

Az iskolai könyvtár többfunkciós, többcélú egység: a tanítás és a tanulás helyszíne, az olvasás, mint értékes szabadidős tevékenység, ismeret- és élményforrás otthona, az ismeretszerzés, kritikus forráshasználat, forráselemzés gyakorlásának terepe.

Az olvasóvá nevelés, az olvasó tanulók e szokásának támogatása, megtartása a könyvtárnak épp úgy kiemelt feladata, mint az, hogy a tanulók elsajátítsák az információforrások hatékony, eredményes, etikus használatát, az önálló ismeretszerzést.

A könyvtár-, forráshasználati ismeretek elsajátítása, a forráskritika, a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése elsősorban a könyvtárostanár feladata, de ismeretanyaga, az érett, körültekintő médiaműveltség interdiszciplináris, ezért megvalósítása a tantestület közös ügye.

A könyvtárpedagógiai program a helyi pedagógia program része.

A könyvtárpedagógiai program törvényi háttere:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt)

1997.évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről 

110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv (NAT) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

A NAT 2020-hoz kapcsolódó kerettantervek

A könyvtárpedagógiai program fogalma

A szakmai koncepció szerint az iskolai könyvtár tanulási forrásközpont. „Olyan komplex egység, amelyet a tanítás és a tanulás folyamatának elősegítése céljából könnyen hozzáférhető, az igényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű információhordozók, az ezekhez szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységét” (Czeller Zsuzsanna leírása A tanulási forrásközpontok működése, feladatai, felszerelése című szakirodalmi összefoglalóban). Ebben a kontextusban a könyvtárpedagógia a könyvtártudomány és a neveléstudomány metszetében elhelyezkedő tudományterület, melynek tárgya a könyvtári és más információforrások helyes használata.

Részterületei:

• (nem csak) könyvtári ismeretszerzéssel foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat
• az információk, információforrások, könyvtárak szerepe a tanulásban
• személyiségfejlesztés, szokásformálás - olvasóvá nevelés, könyv[tár]használóvá nevelés
• könyvtári munkafolyamatok pedagógiai céloknak való alárendelése.

Vagyis, a könyvtárpedagógia tartalma: a könyvtárban vagy máshol, de azonos cél köré szerveződően zajló, információkereséssel, -értékeléssel, -értelmezéssel, -feldolgozással, -előállítással, mindezek technikájával, annak elsajátításával és gyakorlásával, azaz ismeretszerzéssel foglalkozó pedagógiai tevékenység.

Az intézmény vezetése ill. a fenntartója biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához szükséges feltételeket, eszközöket.

A könyvtárostanár feladata a könyvtárpedagógia eredményes megvalósítása, az erre irányuló szaktanári munka segítése, a forrásalapú, kutatómunkát igénylő tanulás támogatása.

A gimnáziumi kerettantervek közös bevezetője kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek fejlesztésére. Előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek megteremtését az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Ezek egybevágnak a könyvtárpedagógiai eszköztárral.

A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák közül több kiválóan fejleszthető a könyvtárpedagógia eszközeivel:

• a tanulás kompetenciái:
  • önálló tanulás, a saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban; jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak használata; vázlatkészítés különféle eljárásokkal: magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat; jegyzet; vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás;
  • ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozásuk: magyarázat, definíció, leírás, adat, információ, gondolattérkép, ábra, ikon, grafikon, táblázat;.
• a kommunikációs kompetenciák: gondolatok kifejezése, ismeretek megértése, összefoglalása szóban és írásban, adekvát szövegalkotás, anyag/forrásgyűjtés; kérdésfeltevés, válaszadás, gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések, kreatív eljárások;
• a digitális kompetenciák: az IKT eszközöknek ténylegesen az ismeretszerzést és a hétköznapi tájékozódást segítő használata; tudatos, tervezett gyűjtőmunka végzése; a kinyert információk felelős, kritikus feldolgozása; felelősségtudat az online világgal, szerzői jogokkal, személyes adatokkal, nyilvánossággal kapcsolatban;
• a matematikai, gondolkodási kompetenciák: a keresési, visszakeresési, ellenőrzési, igazolási folyamatok során egyszerű algoritmusok kialakítása, követése a tanuló által;
• a személyes és társas kapcsolati kompetenciák: a tanuló képes együttműködni társaival; képes megfogalmazni, kulturáltan kifejteni a véleményét, és képes elfogadni mások érvelését; törekszik a személyes előítéletek leküzdésére;
• munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák: a tanuló képes mérlegelni, tervet készíteni, önálló döntéseket hozni, felmérni azok következményeit; csoportos feladathelyzetekben képes együttműködni, a feladatmegoldást segítő információkat megosztani.

A 2020-as tartalmi szabályozókhoz igazodó könyvtárhasználati ismeretek

A NAT2020-ban és az arra épülő kerettantervekben főként a digitális kultúra, a magyar nyelv (és irodalom), mozgókép és médiaismeret tantárgyakban, ill. kisebb mértékben a történelem, az állampolgári ismeretek, az etika, a vizuális kultúra tárgyakban találjuk a könyvtári /forráshasználati ismeretekkel összefüggő célokat és követelményeket. Mivel a könyvtárpedagógia nem rendelkezik külön órarendi órával, a célokban megjelenő nyilvánvaló azonosságokat kell könyvtári eszközökkel, környezetben megragadni: gyakoroltatni, új összefüggésekbe helyezni, lehetőleg a befogadó tárgy órájának idejében.

Digitális kultúra (9-11. évf.)

Általános célok: a tanuló

• ismerje, alkalmazza az információkeresési stratégiákat és technikákat, a találati listát pedig a problémának, kérdésnek megfelelően szűrje, ellenőrizve az eredmények hitelességét;
• etikus módon használja fel az információkat, azok forrásait, legyen tisztában a hivatkozás szabályaival.

Érintett témakörök:

Információ és információs társadalom, információs problémamegoldás, információs műveltség, e-világ témakör.

A tanuló ismerje

• az információ megjelenési formáit, jellemzőit;
• az információ szerepét a modern társadalomban (adat, inf., hír);
• a digitális környezet etikai problémáit, kulturális, egyéni hatásait;
• az információs társadalom fogalomrendszerét, működését;
• a hitelesség ellenőrzésének különböző módjait;
• és tartsa tiszteletben a hozzáférési jogosultságokat, szellemi tulajdonjogokat.

Az információkeresés technikája, stratégiája, az információforrások értékelése témakör. A tanuló váljon képessé a következőkre:

• ismeri és alkalmazza az információkeresési stratégiákat és technikákat, szükség esetén tud több keresési szempontot érvényesíteni párhuzamosan (pl. logikai műveletek alkalmazása keresőkben - könyvtári katalógusokban ez jól gyakorolható);
• a találati lista szűrése, a hitelesség, relevancia ellenőrzése, a minőségi hír ismérvei, az álhír felismerése;
• etikus módon használja a forrásokat, tisztában van a hivatkozás szabályaival.

Adatbázis-kezelés témakör. A tanuló legyen képes a különböző információmegosztó rendszerekben, adatbázisokban, digitális könyvtárakban, online enciklopédiában, közérdekű adattárakban stb. keresni, szűrni, a megszerzett információt értékelni, tárolni, rendszerezni, feldolgozni, megfelelő módon felhasználni.

Algoritmizálás témakör. A tanuló értse az algoritmusok felhasználásának lehetőségeit, legyen képes az életkorának megfelelő szintű kutatáshoz, projekthez egyszerű algoritmusokat készíteni. Egy önálló tanulási folyamat -információkeresés-feldolgozás-azokból új információ előállítása- pontosan ilyen, ezt a könyvtárpedagógia jól gyakoroltathatja.

Az információ felhasználása témakör. A tanuló ellenőrzött információkat dolgozzon fel, etikus módon.

Dokumentum készítése, publikálás témakör. A közlésre szánt szöveges, képi, AV- információval kapcsolatos elvárások közül a forrásjelölés, hivatkozás, idézés, etikus információkezelés szempontjainak érvényesítése, tipográfiai eszközök (pl. lábjegyzet, irodalomjegyzék) értelmezése, használata a tanuló által.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy(ak) általános, könyvtári órákon jól fejleszthető céljai:

• a tanulás tanulása: lényegkiemelés, vázlat készítése, gondolatok pontos, árnyalt, adekvát kifejezése;
• a diákok szövegértésének és adekvát szövegalkotásának folyamatos fejlesztése;
• az érvelési képesség, kultúra, a jól kérdezni és jól utasítani (pl. MI-prompt) tudás képességének fejlesztése;
• a diákok találkozzanak sokféle módon közzétett ismerettel, többféle ismerethordozóval, s ezeket tudják észszerű, gondolkodásukat segítő, etikus módon használni.

Magyar nyelv - az érintett témakörök, az elsajátítandó tananyag vonatkozó részei:

Kommunikáció, digitális kommunikáció, ember és jelhasználat témakör (9-10. évf.):

• a kommunikáció fogalma, eszközei, a tömeg- és digitális kommunikáció jellemzőinek megismerése, a társadalmat befolyásoló szerepük, tájékoztató és véleményközlő műfajaik, eszközeik, céljaik, típusaik, zavaraik, hatásuk;
• a digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, az új digitális nyelv/digilektus;
• a médiafüggőség, a virtuális valóság veszélyeinek tudatosítása, megküzdési stratégiák;
• az internet, mint adatforrás; különböző forrásokból nyert információk összehasonlítása, hitelesség-vizsgálat;
• etikus hivatkozás, idézés, forrásjelölés módjai, plágium;
• személyes adatok, adatvédelem.

Retorika (11-12. évf.):retorika és kommunikáció, érvelés, kulturált vita, befolyásolás fogalmainak ismerete, használatuk ill. felismerésük, jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Szótárhasználat, kézikönyv-ismeret témakör (11-12. évf.):az ismeretek strukturálása és azok visszakeresése, egy- és többnyelvű szótárak szócikkeinek értelmezése. Ez a nyelvtörténet, stílus és jelentés témaköröknek és a könyvtári kézikönyvek témakörnek is része.

Mozgókép és médiaismeret: fő kapcsolódási terület: digitális kompetenciák, digitális eszközhasználat. Érintett témakörök:

• A média fogalma és kifejezőeszközei: műfajok, eszközök, írott és elektronikus sajtó; a hír fogalma, típusai; a hírérték.
• A tömegkommunikáció fogalma, eszközei: nyilvánosság, hálózati kommunikáció, nonprofit és kereskedelmi, a közszolgálati és a közösségi média szerepe; a tömegtájékoztatás eszközei, felelőssége; az online kommunikáció lehetőségei és veszélyei.
• Tudatos médiahasználat az egyén és a társadalom szempontjából: szellemi önvédelem, a kereskedelmi célú médiatartalmak kezelése – tudatos fogyasztói magatartás kialakítása; az információbiztonság, a közszféra és a magánszféra a médiában.
• A média társadalmi szerepe, használata: médiaetika, médiaszabályozás, információáramlás irányítása, a véleményformálás lehetőségei, feladatai

A közösségi nevelés tematikája:

• a médiatudatosságra nevelés - a médiumok és tartalmaik tudatossággal és önkontrollal irányított használata, befogadása, reflexiója;
• a tanulás tanulása, vagyis tanulási módszerek: elemző olvasás, kulcsszavak, lényegkiemelés, vázlatírás, gondolati váz elkészítése, szövegalkotás, önálló tanulási, ismeretszerzési képesség stb gyakorlása – a jó választáshoz önismeret és módszertudás kell;
• élethosszig való tanulás igénye és képessége;
• művelődéstörténeti ismeretek (könyv-, könyvtár-, nyomdatörténet, információs forradalom, Gutenberg- és Neumann-galaxisok);
• társadalomismeret: a könyvtári rendszer és használata, kulturális örökség (pl. OSzK/Nemzeti könyvtár), digitális tartalmak és használatuk, szerzői és használói jogok és lehetőségek.

Projektmunkákkal értékelt tárgyak (pl. Állampolgári ismeretek érettségi)

Elvárás, hogy

• a vizsgázó több, releváns forrást (pl. szakkönyvet, cikket, internetes forrást) feldolgozzon;
• irodalomjegyzéke, hivatkozáslistája formailag teljes értékű, helyes legyen (szerző[ségi adatok], a cím[adatok], a kiadó neve, kiadás dátuma / a folyóirat évfolyama / pontos link utolsó letöltés dátumával);
• a dolgozaton belül is egyértelmű utalások jelezzék, mi a saját gondolat, és mi a másoktól (szó szerint vagy lényegét tekintve) átvett idézet.

Ezeket mind kiválóan lehet tanulni, tanítani, gyakorolni a könyvtárpedagógia keretein belül.

A felsorolt ismeretek egy része könyvtári eszközöket is használó szaktárgyi órán, más részük konkrét könyvtári órán kiválóan elsajátítható, gyakoroltatható. A nyomtatott és digitális forrásokkal, a könyvtári rendszerrel könyvtárpedagógiai módszerekkel, keretekben zajló órák szükséges minimális száma a 4/6 gimnáziumi év alatt minimum 10-12, bontott csoportokkal (a hely adottságai miatt másképp lehetetlen). A több alkalom több gyakorlást tesz lehetővé, tehát biztosan hasznosul. Alsóbb évfolyamokon a forráskeresésre, a rendszer megismerésére, felsőbb évfolyamokon az etikus felhasználásra ill. a konkrét érettségi témakörökre fókuszálva kellene végigvinni a témákat. Mivel a forrásismeret nem órarendi óra, osztályonként változó a menetrend.

A témák és súlyozásuk mindig, mindenképpen követik a szükségleteket. Jelenleg a következő témák köré szervezve végzi a könyvtárpedagógiai foglalkozásokat a könyvtárostanár:

• A könyvtár, mint intézmény (funkció, cél, állomány, célcsoport, feltárás, katalógus, rend, szakirodalom, ismeretterjesztés, szépirodalom, könyvtári rendszer, iskolai könyvtár, OSZK, hungaricum, corvina)
• A nyomtatott és az elektronikus dokumentum azonosító adatai (szerző[ség], szerkesztő, fordító, illusztrátor, tartalom, tárgyszó, kulcsszó, leírás/feltárás, [vissza]keresés, adatbázis, keresőkérdés, kiadó, forrásjegyzék, bibliográfia, elektronikus dokumentum, online dokumentum, AV-dokumentum, podcast, e-könyv, link, archiválás)
• Hitelesség, forráskritika, megbízhatóság kérdése ismeretterjesztő, szakirodalmi közlések esetén
• Látszat és valóság, kritikai kérdések, kritikus gondolkodás, tényellenőrzés a tanuláson túl (általában a médiában)
• Az információfogyasztási szokások, a személyre szabott információáramlás kényelme és kockázata (információs folyam, inf.-s buborék, algoritmus, gyors és lassú gondolkodás, függőség), digitális lábnyom, személyes adatok, bullying
• A különböző közlői szándékok (tájékoztatás, dokumentálás, meggyőzés, szórakoztatás, provokálás, meggyőzés) azonosítása, a megbízhatósággal való összefüggése, közszolgálat, profitorientált és nonprofit működés
• Álhír-típusok, tény-vélemény, áltudományos, összeesküvés-elmélet, bulvár, hírérték, kattintásvadász hír, minőségi szövegalkotás, minőségi forráskezelés, dezinformáció, fake news, manipuláció, közérdek, nyilvánosság, tényfeltárás, oknyomozás
• Mesterséges intelligencia, deepfake / mélyhamisítás, prompt, mélytanulás, etika, humanizálás

A témák feldolgozása jelenleg általában csoportos, olykor egyéni munkával, sok interaktív tartalom felhasználásával zajlik. Így mind a könyvtárpedagógia, mint a felsorolt kerettantervi szaktárgyi tartalmakkal megismerkedhet a tanuló. A megvalósítás minden osztály, évfolyam, tanév esetében egyedi, a saját órarendi órával való rendelkezés hiánya miatt. Ideális esetben teljes ciklusra, de legalább tanévre tervezhető a megvalósítás.

Összeállította:

Boda Emőke könyvtárostanár

2026 szeptembere